Az úgy volt, hogy ismét szembesültem a hűtőben egy túróval, aminek vészesen közeledett a szavatosági idő lejárta. A piacon pedig azzal, hogy vége a szilva szezonnak, talán most utoljára lehet még szilvát venni (mármint helyit). És mert a múlt héten a kollaganőm szakácskönyves polcára lesve pont egy túrós-szilvás lepényen akadt meg a szemem, úgy éreztem, itt az idő... Megint Andi konyháján találtam meg a megfelelőnek tűnő receptet, ajánlom a hölgyet mindenkinek! Mindenesetre én nem mertem sütőpor nélkül elkészíteni és egyre világosabban látom, hogy be kell szereznem egy 20x30-as méretű tepsit, mert ez valami sztenderd süteményes méretnek tűnik, nekem meg csak kisebb, vagy nagyobb van. Ezúttal a kisebbet választottam, így egy kicsit magasabb lett a tészta és tök jó túrógombóc ízű, szilvás öntettel.
15 dkg vajat habosra keverünk
20 dkg porcukorral, adunk hozzá
egy csipet sót, majd tovább keverjük
25 dkg túróval és
4 tojással, amiket egyenként adunk a tésztához. Következik
2 dl tejföl,
1 cs. vaníliás cukor,
reszelt citromhéj. Legvégül
25 dkg lisztet adunk hozzá, amit előzőleg
1 kiskanál sütőporral kevertünk össze. A masszát öntsük egy 20x30-as méretű tepsibe (vajazzuk ki, vagy tegyünk bele sütőpapírt).
35-40 dkg szilvát magozzunk ki, nagyságtól függően felezzük, negyedeljük és nyomkodjuk a tésztára. Szórjuk meg
cukros fahéjjal (nekem pont kifogyott a fahéjam :( ) és 175 fokon kb 40 percig süssük. (tűpróba!)
2011. 09. 03.
Megsütöttem újra, de véletlenül egy egész zacskó sütőport tettem bele... Egész más jellege lett így a dolognak, de így sem rossz :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.