Régóta nagy kedvenc a maga egyszerűségében, de az igazi nyerő változatot csak nem rég sikerült kikísérleteznünk. Eleinte egyszerűen a kifőtt tésztára került rá a tejföl, túró, szalonna. Ekkor azonban hajlamos volt az elhűlésre. Aztán nagyon sokáig a sütőben sütöttem össze a hozzávalókat, ekkor lehetett forrón tálalni, viszont hajlamos volt kiszáradni. Nemrég azonban új módszert vezetettünk be. A tésztát egy teflon serpenyőbe szedjük ki, amelyben előzőleg a szalonnát pirítottuk meg, ekkor jön rá a túró és a tejföl. Így a tészta alját megpiríthatjuk, meleg marad és az idő rövidsége miatt a kiszáradástól sem kell tartani. (Ezúttal sietős volt, úgyhogy komoly pirításra nem került sor)

Ami pedig a csuszát illeti... én áttértem a fodros nagykocka használatára, egyszerűbb bánni vele. (Pedig a főzésben megtapasztaltam már néha, hogy gyakran a formának is nagy jelentősége van a tartalomban)

5-10 dkg szalonnát (ki hogy szereti) apró kockákra vágunk és megsütjük, egy részét különtesszük. Közben

25 dkg tésztát megfőzünk. Ha kész, akkor a szalonnára szedjük, összekeverjük, rámorzsolunk

25 dkg túrót,

sózzuk és meglocsoljuk

2.5 dl tejföllel. A tetejére szórjuk a külön vett sült szalonna kockákat. A tészta alját pirosra sütjük. Tálaláskor kínálhatunk még hozzá tejfölt.

2012.03.04.

Azért nagyobb létszám esetén továbbra is maradok a tepsis változatnál. Ebben az esetben az a lényeg, hogy forró sütőben gyorsan forrósítsuk át.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.