Gyereknap, tehát a szokásos rikottás amerikai palacsinta reggeleire... Kellenek az életben effajta rituálék még akkor is, ha éppen nem annyira alkalmas a pillanat... Ezúttal azonban a férjem kedvéért került bele egy kis csavar. Már én is olvastam több helyen, hogy ezek az elvetemült amerikaiak képesek ezt a palacsintát sült baconnel enni, de a férjemnek magától is eszébe jutott a múltkori alkalommal, úgyhogy a kipróbálás mellett döntöttem. Végül is eszünk kalácsot is sonkával... És tényleg jó lett! Csak éppen mire a fényképezésig jutottam volna, addigra a bacon elfogyott, de működött a dolog kolbásszal is. Szóval, le az előítéletekkel! :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.