Ez még mindig nem az én változatom, hanem az anyósomé. Vagyis majdnem. Pedig direkt felhívtam őt, hogy pontosan hogyan is csinálja, mert épp olyat szerettem volna. De a végeredmény mégis inkábbb az enyémre emlékeztetett. Nem értem. Szóval jó lett ez, csak én nem ilyet akartam főzni... Az ő mártása hígabb és valahogy sokkal "pörköltesebb", én valószínűleg túlfőztem a zöldséget. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy nem sikerült krokettet készítenem, krumplis lángos lett belőle. Azért jó lett ám tényleg! Ha ilyet akartam volna, akkor elégedett is lennék maradéktalanul :)

2 fej hagymát a reggeliről maradt

szalonnazsíron elkezdtem pírítani, ez esetben sem elégedünk meg az üvegesedéssel, lehet kicsit megkapatni (karamellizálni). Ekkor rátettem

80 dkg szeletelt fehérpecsenyét,

sóztam, pirospaprikáztam és reszeltem rá egy gerezd fokhagymát is, valamint tettem bele

babérlevelet, szegfűborsot és borókabogyót. Rászeleteltem

1 nagy sárgarépát és

1 közepes petrezselymet, majd szép lassan puhára főztem, közben szükség szerint némi vízzel pótoltam.

2 dl tejfölt kikevertem

1 teáskanál liszttel és

1 evőkanál mustárral, mégegyszer összeforraltam és kész. Köretnek, mint említettem krokettet szerettem volna, de sehogysem akart összeálni a a krumpli a 2 tojás sárgájával, így aztán liszttel megpótolva kis lepényeket sütöttem belőlük. Rossz éppen nem lett, de semmiképpen sem krokett...

2012.02.21.

Alakul a dolog. A lényeg az, hogy teljesen pörköltesen kell készíteni ezt a fajta ragut. Fűszerezés csak óvatosan, akárcsak a mustár. Zöldségeket egészben hagyni és csak kevés liszttel sűríteni. Már majdnem... :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.