Az úgy volt... Hogy piros szivecskéket akartam a salátába. Szóval cékla. De nyersen nem mertem ekkora darabokat, így aztán sós vízben megfőztem. Aztán innen már nem volt nehéz a hagyományos céklasalátáig eljutni.
Igazából a hagyományos cukros-ecetes salátaöntetet készítettem el, őrölt köménnyel kiegészítve.
A céklákat tehát sós vízben egészben megfőztem, majd hámoztam, szeleteltem és egy tálba tettem (még langyosan). Az öntethez
3 rész cukorhoz
1 rész sót,
4 rész vörösborecetet (6%-os) tettem és annyi vízzel hígítottam fel, hogy éppen ellepje a lé a céklákat. Hideg helyen eláll jó darabig és egyre jobb lesz, ahogy összeérnek az ízek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.