Ééééééés, itt a sütőavató buli eredménye, a nagyszerű és utolérhetetlen diós-almás pite, csupa friss dióból és még frissebb magyar bioalmából! Valahogy így is kezdhetném, ha ez valami sportrendezvény lenne, de nem az :) De az tény, hogy ez volt az első sütemény az új gépezettel, a hozzávalók frissek, hiszen szezonjuk van, az alma pedig anyukám kertjéből. Ami pedig az új sütőt illeti, kiválóan vizsgázott, máris imádom, már a programok használatában is ügyeskedtem. Amiért mégsem vagyok annyira lelkes, mint amennyire ez az első mondatból ez következne, annak oka a tészta. Életemben ennyit nem kínlódtam még egy omlós tésztával. Mert olyan persze van, hogy nem működik tökéletesen, de hogy ennyire kezelhetetlen legyen, ilyen módon hulljon atomjaira, ilyet még nem láttam... Anyukám szerint egyszerűen túl zsíros lett, a férjem szerint a részben hozzákevert tönkölyliszt az oka, én meg nem tudom. Illetve harmadik variációként ott a belekevert dió, mint lehetséges ok. Mindenesetre elég sokat szentségeltem, míg elkészült a tészta, így aztán én némi előítélettel ettem, de a nagy családnak ízlett végül. Egyébként tényleg jó lett, érződött a dió, a zamatos alma, engem csak az állaga zavart, mert inkább csak villával lehetett enni, mint kézből (bár másnapra ez azért sokat javult). Mindezekkel együtt fogok még ezzel próbálkozni, ha rájövök, hogyan lehet jobban csinálni, jelezni fogom.

Először is összeállítottam a tésztát:

40 dkg lisztet (nekem ebben most kb 15 dkg tönkölyliszt is volt) aprítógépben összedolgoztam 

25 dkg vajjal, majd hozzákevertem 

15 dkg cukrot,

3 tojás sárgáját,

csipet sót és 

10 dkg diót, amit előbb száraz serpenyőben illatosra pirítottam, majd ledaráltam. Gyors mozdulatokkal tésztává gyúrtam a hozzávalókat, majd hűtőbe tettem. Közben elkészítettem a tölteléket:

1.5 kg almát meghámoztam, lereszeltem,

7,5 dkg cukorral összekevertem, kicsit állni hagytam, majd kissé megpároltam. Ízesítettem 

reszelt citromhéjjal

fahéjjal és tettem bele

2 marék mazsolát, részben azért, mert finom, részben azért, mert felszívja az alma nedvességét (emiatt értelemszerűen most nem áztatjuk be előre a mazsolát...). Amikor kissé lehűlt, lazán belekevertem a töltelékbe

3 tojás felvert habját. Ezután már csak a tepsibe varázsolás van hátra. A tészta 2/3-át kinyújtjuk és a tepsibe tesszük (kb 25x35 cm). Elvileg legalábbis. Gyakorlatilag lehet, hogy szabadkézi belenyomkodás esete fog fennforogni... Ha valahogy mégis sikerült a tésztát a tepsibe juttatni, akkor süssük elő 10-12 percet, ez is segít abban, hogy ne ázzon majd el az almától. A töltelék tetejére a tészta 1/3 része kerül rámorzsálva. Előmelegített 180 fokos sütőben kb fél órát sütjük. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.