Ezt az ételt anyukám az anyósától, tehát az apai nagymamámtól tanulta. Gyermekkorom egyik kedvence, amit bár én is megfőztem már néhányszor, igazából sohasem lehet olyan, mint az övé... Az idén nálam (legalábbis eddig) teljesen kimaradt, úgyhogy íme az eredeti anyukámtól.

Még egy érdekes emlékem van a töltött paprikáról. Pár éve Hvar szigetén gyaraltunk és egy kis családi vendéglőben ettünk többször is. Mindig valami helyi specialitást. Egyik nap töltött paprikát kínáltak és én kíváncsian rendeltem meg magamnak. Döbbenetes volt megtapasztalni, hogy pontosan olyan volt, mint az anyukámé...

 
töltött paprika.JPG
 
 
2 fej hagymát kis kockákra aprítok, megfonnyasztom  kevés olajon, összekeverem fél kg darált sertéshússal, 10 dkg előre  megfőzött rizzsel, 1 teáskanál sóval, 1 teáskanál pirospaprikával, mokkáskanál borssal és 1 tojással, ezzel kész a töltelék.
 
15-17 db paprikát, amely kb 1 kg, kicsummázok, és beletöltöm a fenti keveréket.
 
Következik a paradicsommártás, amely meghatározza az egész sikerét:  2 evőkanál lisztből és 3 evőkanál olajból világos rántást készítek, és felengedem 8 dl paradicsomlével, 5-8 dkg cukrot, kevés sót adok hozzá. Meg kell kóstolni, édes mártásnak kell lenni.
A paprikákat elhelyezem egy lábasban, ráöntök 3 dl vizet, elkezdem főzni, majd rá a paradicsommártást. Így nem sül le.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr92310239

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.