A császár (ill. dara) morzsa megjelenésig a gyerekek első számú kedvence volt tartalmas levesek után. Azóta ugyan trónja megingott, de még most is gyakran szerepel a kívánságlistán.
És pont a császármorzsa-daramorzsa közötti különbség felfedezésének hatására a túrógombóc elkészítési módján is változtattam egy picit. Itt is kicseréltem a dara egy részét sima lisztre és sokkal könnyedebb, puhább, szaftosabb lett a gombóc!
3 nagy tojás sárgáját és 1 fehérjét
1-1 csipet sóval és cukorral kissé felverek, majd összekeverem
kb 15 dkg 10 dkg búzadarával,
5 dkg lisztel és
50 dkg túróval. 1 órát állni hagyom, majd a megmaradt
2 tojás fehérjét felverem és óvatosan a masszához adom. Nedves kézzel gombócokat formálok (nem egyszerű, mert lágy és ragadós a tészta!) és forró vízben kb 15 percig főzöm (de ne zubogjon nagyon, inkább csak bugyogjon egy kicsit!). Közben
5 dkg vajon, vagy olajon megpirítok
5-10 dkg zsemlemorzsát (attól függően, mennyire szeretjük) és a leszűrt gombócokat pár percnyi állás után ebben megforgatom. Mi porcukorral és tejföllel esszük.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Vérnűsző Barom (törölt) 2010.10.10. 20:05:54
Azt elmesélné valaki, hogy miért nem tesznek bele az éttermekben túrót? Annyira drága?
Megette a fene, tegyenek bele, és adják drágában...
teszteltem a Boxutca gulyás és túrógombóc-felhozatalát. Hiba volt.
A roston sült kecskesajtjuk viszont jó, csak a fene se érti azt a sok dudvát mellé.