Volt már, aki hitetlenkedet a hozzávalók hallatán, de eddig még mindenkit sikerült meggyőzni. Ez is az ünnepi repertoárban van, aminek nincs különösebb oka, egyszerűen így alakult. Talán azért, hogy a sertés (camambertes szűzérmék) és a marha (tárkonyos borjúraguleves) mellett a szárnyasok is képviseltessék magukat a menüben...

Fél kiló csirkemellet picikre felkockázunk és

szójaszószban pácoljuk, majd tetszőleges idő múlva forró serpenyőben, kis adagokban hirtelen megsütjük.

A ragu:

két fej hagymát durva kockákra vágunk és

olajon elkezdjük pirítani.

Sózzuk

szójaszósszal meglocsoljuk,

friss gyömbért reszelünk rá,

curryvel megszórjuk,

citromlé és méz jöhet méghozzá, ízlés szerint. Ezután hozzáöntünk

egy kukoricakonzervet, majd hozzáadunk

egy (vagy kettő) nagy banánt felkockázva. Kis ideig még együtt pároljuk a hozzávalókat, majd hozzá keverjük a korábban megsütött húst is. Még egy kicsit rotyogtatjuk, szükség esetén fűszerezzük. Sima párolt rizzsel szoktuk enni.

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr462119213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

alex.non.scripta · http://www.youtube.com/user/TheCANDOproduction/videos 2010.12.04. 16:32:52

Én is készítettem már ilyen módon csirkét, csak nem tudtam, hogy ilyen szép neve van. Simbali. Megjegyzem!