Az úgy volt... Tehát ebből magyarázkodás lesz. Az ebédhez készített pulykahúsból kimaradt egy maréknyi, amit nem tudtam már megfelelő módon felhasználni. És eszembe jutott, hogy van a mélyhűtőben hasonló mennyiségű és hasonló módon kimaradt borjúhús is. Első gondolatom a tárkonyos raguleves volt, de aztán mégsem volt kedvem hozzá. Valami pástétomot szerettem volna inkább, viszont idő híján nem került sor komolyabb utánajárásra, csak a régebbi olvasmányélmények emlékképeire támaszkodtam. Így aztán nem is igazán pástétom, inkább valamiféle fasírt lett belőle. Az ízesítésnél viszont maradtam a raguleves ízvilágánál: tárkony, mustár, borókabogyó. Nagyon finom vacsora lett belőle egy kis salátával körítve.

 

25 dkg vegyes (pukyka, borjú) húst apróra vágtam (ennyi húsért nem vettem elő a darálót) összekevertem

5 dkg zsemlemorzsával,

1 tojással

1 fej hagymával, amit előzőleg apróra vágtam és

kevés baconnel együtt megpirítottam. Került még bele

1 gerezd fokhagyma reszelve,

2 kiskanál mustár,

0.5 dl tejszín,

só, bors, tárkony, borókabogyó. Még a legkisebb szóbajöhető formámba is kevés lett ez a mennyiség, így kicsit laposak lettek, de az ízéből ez mit sem vont le.

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr812453323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.