Ez most kifejezetten a férjem kedvéért készült. A gyerekek mereven elzárkóztak előle és nekem is nagy levegőt kellett vennem az előítéleteim legyőzéséhez. Hogy én ezt mennyire utáltam gyerekkoromban!! Akárcsak a tökfőzeléket, amiből aztán mégis nagy kedvenc lett végül. Ugyanez a kelkáposzta főzelékről nem mondható el... Pedig a frankfurti levest is szívesen megeszem, a rakott kelt pedig kifejezetten szeretem, tehát elvileg a főzelékkel sem lehetne bajom. Csak hát az a főzelékes állag... A férjem pedig még így is túl hígnak és kevésnek találta a rántást rajta. Így aztán azt hiszem, ő a továbbiakban is inkább a menzán egyen kelkáposzta főzeléket, én pedig legközelebb valahogy másképp próbálkozom ezzel. Például úgy, ahogy Chili és Vanílián láttam...

 

azért a receptet leírom, ki tudja...

Egy fél fej kelkáposztát (konyhakészen kb 50 dkg) csíkokra vágtam,

3 krumplit (tisztán kb 25 dkg) felkockáztam és annyi sós vízben, ami nem is lepi el őket rendesen, főzni kezdtem. Reszeltem bele

2 gerezd fokhagymát és

megborsoztam. Közben elkészítettem a rántást, amikor is az olajon először

köménymagot pírítottam, utána tetem bele a lisztet. Aztán belekevertem a zöldségekhez és készre főztem. Nagyon nem akartam szétfőzni, de aztán egyik pillanatról a másikra mégis megtörtént...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr92623100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.