spanyol ízelítő 3

Címkék: egyéb spanyolos

2011.08.05. 09:30

Ez már a harmadik beszámoló és még nem volt paella. Márpedig ez Spanyolország "pizzája", vagy "gulyása". Természetesen kibróbáltuk ezt is és bizony számomra ez az Ebro torkolatvidékén elfogyasztott paella volt a kulináris csúcs. Talán azért, mert itt nem csak a tenger gyümölcsei kerülhettek frissen az asztalra, hanem a rizs is... Ez persze csak vicc, de az tény, hogy hatalmas rizsföldeken át közelíthettük meg a torkolatot.

Íme a nagyszerű paella, ami egyfajta rizses húsként írható le, de a húst a tengerparti régiókban jellemzően a tenger gyümölcsei helyettesítik, jellegzetes színét pedig a sáfrány adja.

Miután két évvel ezelőtt, ha csak egy nap erejéig is, de jártunk Barcelonában, ezúttal Valenciába kirándultunk. Itt két "gasztronómiai tervem" volt: a horchata és a valenciai paella. A terv teljesítésre került.

A horchata egy jellegzetesen valenciai - minek is nevezzem - üdítő ital. Tulajdonképpen nem más mint édesített, enyhén fahéjas mandulatej, amit darált mandulából készítenek (ellentétben a mexikóiba elszármazott horchatatától, ami rizsből készül). A városban szinte minden sarkon áll egy horchata árus, aki nagy merőkanállal méri ki a kívánt adagot (2-5 dl). Én végül a valenciai piacon kóstoltam meg, de bevallom nem voltam elragadtatva tőle. A hiba az én készülékemben lehet, mert egyébként hatalmas mennyiségben fogyott és mindenki más elégedettnek tűnt...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A valenciai paellát, ami állítólag az eredeti paella volt, hússal, leginkáb csirke vagy nyúlhússal, valamint zöldségekkel (leginkább zöldbabbal, esetleg articsókával) készítik. Mi ezt ezúttal egy "all you can eat" étteremben kóstoltuk meg (a fényképezés itt elmaradt), de nem tett rám akkora hatást mint az előbbiekben említett. Persze könnyen elképzelhető, hogy csak itt nem készítették jól...

Ebben az étteremben ettünk még (többek között)

- gazpachot: spanyol paradicsomleves hidegen tálalva

- cikória salátát kéksajttal, dióval, mazsolával (és még sok egyéb salátát, amiket külön nem is tudok megnevezni)

- sült halat csőben sült brokkolival

- grillezett sertésoldalast barbecue szósszal

- és persze deszerteket: különféle krémeket, tortákat - az mindenesetre megálapítható, hogy a spanyolok szerik a karamellt, a mandulát, fahéjat és narancsot...

És még néhány szó kellene sok egyébről is. A fantasztikus borokról, a híres serrano sonkáról, az olajbogyóról, sangriáról, sajtokról. Őszintén szólva a mi füstölt sonkán nevelkedett ízlelőbimbóinknak kevésbé ízlik a levegőn szárított, érlelt típusú sonka (kipróbáltuk a közel legdrágábbat és néhány olcsóbbat is), de azt mindenesetre láttuk, hogy óriási kultusza van itt ennek és óriási a választék is a különféle minőségű, ízesítésű sonkákból.

A sajtokon pedig egyszerűen csak ámuldoztunk. Sohasem hallottam még egyetlen híres spanyol sajtról sem, de bármilyet vettünk is, frisset, vagy érleltet, mind hihetetlenül finom volt, úgyhogy esténként még jókat csemegéztünk némi bor kíséretében. Nekem személy szerint nagyon ízlettek a spanyol borok, különösen a Rioja vidékéről valók. Megállapításom szerint az ottani 3-5 euros borok simán hozzák az itthoni 2-3 ezer forintosak szintjét... Legalábbis szerintem...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr243125911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cérnamama 2011.08.08. 10:02:39

A sok finomság közzül a paellát megkóstolnám!