Hámozott paradicsomot immár évek óta készítek házilag, eddig mindig saját termésből. Ebben az évben azonban kertészkedési szünet volt, így a napérlelte, húsos paradicsomokat a piacon kellett beszereznem. A legismertebb fajta erre a célra talán a Lucullus, de léteznek egyéb alkalmas fajták is. A lényeg, hogy kevésbé savanyú és lédús, inkább édes, húsos fajtát válasszunk. Nekem mostanra kialakult a saját módszerem a hámozott paradicsom eltevésére, úgyhogy megy már viszonylag gyorsan és megromlani sem szokott, pedig nem használok tartósítószert. Fontos persze a tisztaság, az egészséges gyümölcs és hogy a forróságot nehezen bíró ujjainkat ne a szánkban hűtsük... :)

A paradicsomokat megmosom, kicsummázom, a másik végét kereszt alakban bevágom. Pár percre forró vízbe dobom őket, majd kiszedés után egy villára szúrom (mert forró) és egy késsel lehúzom a héját. Azonnal kerülnek is a kiforrázott üvegekbe. A paradicsomokat picit összébb nyomom az üvegben, hogy ne maradjanak légbuborékok, jól telerakom az üveget és ha másképp végképp nem megy a szinültig töltés, akkor kevés forró vizet vetek be. Néhány paradicsomot leturmixolok, vagy gyümölcs centrifugán átengedem, a lét felforralom, ezzel öntöm fel a az üvegeket. Amint egy üveg készen van, fordítom is a tetejére, majd pár perc után mehet a dunsztba, kb 1 napra. Aztán sorakozó a kamrapolcon, hogy télen is készülhessen pizzaszósz, paradicsomleves, paradicsomos tészta és még ki tudja mi minden.

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr193247291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.