Minden bizonnyal nem én vagyok az egyetlen, akinek az édesköményről a hasfájós gyerek és az erre való tea jut eszébe. És gondolom azzal sem vagyok egyedül, hogy ez a tea, hogy is fogalmazzam, nem lett a kedvencem. A történetnek itt akár vége is lehetne részemről, de a tavaszi göteborgi kirándulásunk alkalmából történt valami. Vendéglátónk édeskömény salátát készített nekünk. Azt nem állítom, hogy szerelem lett első látásra, de legalábbis elbizonytalanított és felkeltette az érdeklődésemet. Így aztán, amikor most a tőkehal mellé kerestem valami zöldséget, akkor némi habozás után az édesköményt emeltem le a polcról. A biztonság kedvéért pórét is vettem mellé... Amit jól is tettem, de nem azért, mintha másképp ehetetlen lett volna, de nagyon jól illett egymáshoz ez a két zöldség. Az édesköménynek meglehetősen jellegzetes íze van, ezért a tőkehalat csak a szokásos, só, bors, citromlé trióval fűszereztem és a szokásos módon, olaj és vaj keverékén sütöttem meg. Összességében igen ízletes volt minden, édeskömény rehabilitálva.

A zöldségeket sem bonyolítottam túl.

2 kicsi gumó édesköményt (22 dkg jelen esetben) négybe vágtam és felszeleteltem,

egy darabka pórét (kb 10 dkg ) vékonyra karikáztam, majd

vajon megpároltam.

Sóztam, borsoztam, egy csipet őrölt koriander tettem bele, végül megszórtam

petrezselyemmel.

Ja és kifelejtettem, hogy a végén löttyintettem rá egy is tejszínt. Bocsika, remélem, még nem késő :)

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr993458423

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.