Bográcsban minden egészen más. Még akkor is, ha elvileg ugyanúgy készítjük, mint odabent a tűzhelyen. Mert a helyzet ezúttal is ez volt. A férjem gyakorlatilag ugyanúgy készíti a gulyáslevest, ahogyan én, ugyanolyan arányokkal, ugyanolyan fűszerekkel és mégis. Az övé egészen más lesz. Sűrűbb, ízesebb - nincs mese, ki lell mondani  - jobb... Az egyetlen különbség talán az, hogy ő ilyenkor csontokat is főz a levesbe és ez bizony mindenképpen jót tesz neki. És persze a lassabb főzés és a füst... Ebbe persze már járt a csipetke is, meg kell adni a módját mindennek. A képeken pont nem látszik, de azért volt benne hús bőven.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr474294236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.