Hogyan is kezdjem... Az értekezéssel arról, hogy a magyar konyhából vajon miért hiányzik a friss sajt fogalma? Vagy azzal, hogy mennyire szeretném már végre Michael Roux Tésztavarázs című könyvét? Esetleg ecseteljem azt, hogy 20 éves gyakorlat ide vagy oda, az ember lánya ordas hibákat képes elkövetni a konyhában? Ez utóbbival inkább mégsem. Na jó, mégis. Szóval néha tényleg nem értem magamat. Hogy miközben pontosan tudom a recept olvasásakor, hogy mi az, ami biztosan nem fog működni és mi az, ami kétesélyes, hogyan vagyok képes olyan hibát elkövetni, hogy a vaksütés befejeztével a nehezéket nem kiöntjük, hanem óvatosan kiszedjük a formából. Én öntöttem. Naná, hogy a félig sült tésztával együtt... De minő szerencse, hogy a paté sablée alaptészta harmada kimaradt, így villámgyorsan újrázhattam, azzal az engedménnyel, hogy a tortának így nem lett oldala, csak alja. Nem mondom, hogy nem hiányzott, különös tekintettel arra, hogy ez a tészta eszméletlen jó - és persze kimondhatatlanul hízlaló.

Aztán most át is térhetünk a friss sajt problematikára. Rejtélyes okból kifolyólag a magyar konyha egyetlen friss sajtféleséget ismer: a szemcsés túrót. Ami jó is persze, de emellett számos más dolog is létezik. Mármint máshol a világon. Így aztán, mi magyarok értetlenül állunk a német Kasekuchen és az angol cheesecake előtt, hogy aztán a többség rögtön ezután szerelembe is essen, ha eljut a megkóstolásig. Ha pedig reprodukálni szeretnénk, akkor csak állunk tétován, hogy az itthon fellelhető krémsajt választékból mit is válasszunk. A Camping tömlős sajtot? Ezt inkább ne... Általában a Philadelphia krémsajtot szokták ajánlani erre a célra, de igazából ennél több lehetőségünk van. Ott van mindjárt a mascarpone, ami lassan már a legkisebb üzletek kínálatába is beszivárog, de megoldható a dolog a normál túró krémesítésével is, ami egy kézi mixer bevetésével pár másodpercig tart. Valamint használhatjuk az előbb említett lehetőségek bármely arányú keverékét. Egyszer talán érdemes lenne egy teszt sütést csinálni, hogy végül is melyikkel a legjobb.

És most lássuk, hogy mit műveltem én:

Először is elkészítettem a paté sablée alaptésztát Michael Roux útmutatásai alapján. Ehhez meg sem kellett már vennem a könyvet, mostanra gyakorlatilag az összes gasztroblogger oldalán ott a recept. Mostantól az enyémen is.

250 gramm lisztet összedolgozunk

200 gramm puha vajjal,

100 gramm cukorral,

csipet sóval és

2 tojás sárgájával. Legalább fél órára hűtőbe tesszük. Annyit azért megjegyeznék, hogy ezzel a tésztával nem egyszerű ám dolgozni, mert törik és szakad, meg ragad. Nekem az vált be, hogy szilikon lapon folpack alatt nyújtom, ezzel elkerülöm a ragadást, a hajlékony lap segítségével pedig viszonylag könnyen a kívánt formába varázsolható a tészta. Nekem a 23-24 centis kapcsos tortaformámhoz ennek a tésztamennyiségnek bő fele/kétharmada kellet. 20 percig vakon sütjük (sütöpapírral takarjuk a tésztát és valamilyen nehezékkel töltjük meg, hogy a tészta ne púposodjon fel (hüvelyes, bab, borsó, lencse, de kaphatók erre a célra kerámiagolyók is), majd 5 percig anélkül (a nehezéket nem kiönteni, hanem óvatosan kikanalazni!!). Hagyjuk legalább langyosra hülni, közben a sütő hőfokát vegyük vissza 140 fokra és készítsük el a tölteléket.

A krémsajt töltelék narancs ízesítéssel így készült:

25 dkg túrót krémesítettem, majd összekevertem

50 dkg mascarponéval és

25 dkg Philadelphia krémsajttal. Ezután ezt az egészet kikevertem

20 dkg cukorral,

4 tojás sárgájával,

4 narancs reszelt héjával és levével (pontosabban csak 2 dl mertem felhasználni, de talán ez is sok volt), majd lazán összeforgattam

4 tojásfehérjéből készült habbal. A masszát a tortaformába öntöttem - sok lett, legközelebb a 3/4-e is elég - és 2 órán át sütöttem. Lehet, hogy ez is sok volt, de nem mertem hamarabb kivenni. Szóval. A torta igen finom lett. De az állagával egyáltalán nem voltam megelégedve. A végén már a vadiúj csomtozókésemmel szeleteltem, mert ez volt a legvékonyabb pengéjű éles kés itthon, de még  így is nehéz volt normálisan vágni, mert hullott, morzsálódott szét... Túl sokáig sütöttem, vagy sok volt bele a narancslé, vagy kevés a tojás? No, majd legközelebb...

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr564313083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

patikaisó · http://patikaisox.hu/ 2012.03.17. 15:05:52

Egészséges ételhez, használjon tiszta sót!