Bevallom, nem nagyon szeretem a házi likőröket (igazából a nem háziakat sem annyira... ). Ittam már olyat, ami nem volt rossz, de gyakorta érzem rajta a tiszta szesz szúrós ízét, az meg nem olyan jó, szerintem. Az elmúlt évben viszont rákaptam a Limoncellora, ami egy olasz citromlikőr. Itt jelzem kedves ismerőseimnek, hogy aki az Amalfi tengerparton jár legközelebb, az legyen kedves hozni nekem egy igazit! Tréfát félre téve. Itt volt ez a sok kezeletlen narancshéj, nem hagytam őket kidobni, gyűjtögettem őket, majd lesz vele valami jelszóval. És egy részéből végül likőr lett a Limoncello mintájára, csak nem cirom, hanem narancshéjjal és nem tiszta alkohollal, hanem rum alapon. A másik részéből pedig kandírozott narancshéj. A kettő egyszerre készült, némi összefüggésben is egymással, így most egy helyre írom őket.

Kb 0.5 liter (fehér)rumot egy befőttes üvegbe öntöttem és telepakoltam narancshéjjal. Majd egy hétig áztak így együtt, míg végül újra időm lett foglakozni a dologgal. Ekkor a narancshéjakat kivettem az alkoholból és némi narancsos cukorsziruppal hígitottam, édesítettem, hogy végül egy kellemesen édeskés, erőteljesen narancsos ízű italt kaptam, de a citrus íz mögött nem a tiszta alkohol, hanem a rum aromája érződik, az alkohol fok pedig végül 28%-os lett. Gyakorlatilag azonnal használatba is vettem, például somlói galuska készítéséhez. A narancsos szirup pedig a kandírozott narancshéj készítése során keletkezett.

A meghámozott narancsok héját eleinte úgy tettem el, hogy gondosan kivágtam a fehér részeket (a likőrhöz is ilyet áztattam), később azonban nem volt már ehhez türelmem. És igazából ezzel az egész kandírozással eléggé bajban voltam, hogy hogyan is csináljam. Végül amellett döntöttem, hogy

1 liter vízhez 0.5 kg cukrot adtam, ebből készítettem szirupot és ebben főztem a narnacshéjakat (azokat is, amelyeket a rumből vettem ki) mintegy 2.5 órán át. Közben a lé erőteljesen besűrűsödött, ezzel készítettem aztán a likőrt. A narancshéjakat kiszedtem a cukros léből és rácsra kiszedve pár napig szárítottam, majd daraboltam és üvegekbe töltöttem. A tapasztalat az lett, hogy jobbak lettek azok a héjak, amiről nem vágtam le a fehér részt. Jobb lett az állaga és az íze is. Az üveg kinyitásakor pedig átható narancsillat járja át a környéket, én pedig rájárok csemegézni...

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr524319157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.