A férjem időtlen idők óta készít nekünk, no és persze magának, karamellizált almát. Reggel, délben és este, desszertnek, vagy csak úgy, egyszerűen, vagy mindenfélével megbolondítva. És nem tudjuk megunni. Ehhez képest a tarte Tatin-ig eddig még nem bírtunk eljutni, pedig az csupán annyival több, hogy egy tészta réteget is sütünk rá. Gyanítom, hogy ennek a hiányosságnak az a bizonyos plusz 20-25 perc volt az oka... Most azonban én készítettem az utolsó télről maradt almákból, desszertnek, így belefért ez a kis idő még. Majd egyszer az igazit is, omlós tésztából, most csak így gyorsan, egyszerűen.

3 evőkanál cukrot és

1 csomag vaniliás cukrot egy serpenyőben karamellizáltam (beleszórtam, békén hagytam, legfeljebb a serpenyőt rázogattam), majd

kb 5 dkg vajat adtam hozzá, aztán pedig a cikkekre vágott

3 nagyobb almát. Kis ideig hagytam az almákat sülni, majd az egészet beborítottam

leveles tésztával, amit előzőleg kinyújtottam és kör alakúra vágtam. A tészta széleit szorosan a serpenyő pereme mellett lenyomkodtam. Irány a 200 fokos sütő 20-25 percre és kész. Ha a serpenyő nyele műanyag, egyszerűen csomagoljuk be több réteg alufóliába - én is így tettem. Azon melegében illesszünk rá egy alkalmas méretű tányért/ tálaló eszközt, majd hirtelen mozdulattal fordítsuk meg, így egy normális süteménynek megfelelően alul lesz a tészta, felül az ízesítő anyag. Langyosan az igazi, hedonistáknak vanília fagylalttal, vagy tejszínhabbal, de csak így magában is isteni.

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr944467428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.