Sokszor, sokféleképpen főztem már vadast. Van, amelyiket anyósomtól tanultam, van, amit Horváth Ilona szakácskönyvéből lestem el és van ez, ahogyan én szeretem. És ez esetben a szeretem nem egyszerűen az ízére vonatkozik, hanem az elkészítés módjára is. Szeretek úgy főzni, hogy minél kisebb felfordulással, mosatlannal, ki-be pakolással, szeleteléssel, szűréssel, pepecseléssel járjon. Valamennyi persze elkerülhetetlen, de amit nem muszáj, azt nem bonyolítom. Aztán itt van például a pácolás kérdése. Ha  a marha nem a dinoszauruszok közvetlen leszármazottja volt, akkor megfő azért 2-2.5 óra alatt és szerintem nincs akkora különbség íz tekintetében, hogy ragaszkodnék hozzá minden esetben. Ha mégis, akkor  ÍGY csinálom.

Szóval ez a változat egy edényben készül, szép sorban kerülnek bele a hozzávalók és egy csak kétszer van ki-be pakolás... Az íze pedig isteni. Már bocs, hogy a magam főztjét dicsérem :D

vadas 3 blog.JPG

1 kg marhahúst (leginkább fehérpecsenyét, vagy stefániát) szeletekre vágok, majd

1-2 evőkanál mangalica zsíron hirtelen átsütöm a szeleteket, majd fékre teszem őket. 

1 evőkanál cukrot szórok ugyanebbe az edénybe és hagyom karamelizálódni. Ha már kellemesen barna színe van, akkor jöhet rá

2 nagy fej hagyma felaprítva (a nagyság most nem annyira érdekes, lesz ideje szétfőni, aztán még turmixolva is lesz).

zom és a hagymát is hagyom alaposan megpirulni. Közben megpucolok és felkockázok

kb 30 dkg vegyes zöldséget (leginkább sárgarépát és valamennyi petrezselyem gyökeret és zellert is). Ezeket is a hagymára dobom, kissé átpirítom. Ekkor teszem bele a fűszereket is, előbb mozsárban egy kicsit összetörve:

fekete bors, szegfűbors, boróka bogyó, babér levél. Végül pedig jöhetnek ismét a hússzeletek a közben kicsorgó levükkel együtt. Felöntöm 

2 dl vörösborral és fedő alatt párolom szép csendesen, amíg a marha megadja magát. Ekkor újra kiveszem a hússzeleteket és a zöldségeket behabarom

2 dl tejföllel / tejszínnel és 

1 evőkanál liszttel, ízesítem még

1 evőkanál mustárral. Az egészet összeturmixolom (kivéve a babérleveleket) és jól átforralom, A húst ízlés szerint visszatehetjük bele, vagy külön tálalhatjuk. Ideális körete lehet akár a zsemlegombóc, akár a krokett, tésztát én legfeljebb csak a maradékhoz főzök hétköznapokon.

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr85541466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

...elmúlik... 2013.12.08. 11:39:21

Nem rossz. Egyszer próbád ki marhalábszárral, mindenki jobban fogja szeretni :)

eszterlánc21 · http://eszterlancfoz.blog.hu 2013.12.08. 15:49:14

@...elmúlik...: nálunk nem... mondjuk én nyakból is szeretem, de a fiam arra is húzza az orrát.

...elmúlik... 2013.12.08. 19:41:33

Érdekes. Persze ízlések és pofonok. Nálunk pedig azóta fogy el a húslevesben főtt hús, hogy lábszárból csinálom. A többi száraz nekik.