Nyaralás után mintegy 3 napot bírtunk a görög ételek nélkül :) Na jó, ez így nyilván nem igaz, de a hazaérkezésünk örömére rendezett családi grillpartin egyértelmű volt a görög hangulat. Külön-külön egyébként is szoktunk ilyen ételeket készíteni, de most tudatos volt, hogy ezeket így együtt. Kiegészülve görög vörösborral, a végén ouzóval, ahogy azt kell.

görög vacsora.JPG

Souvlaki: bár állítólag eredetileg inkább bárányból készült, mi leginkább sertésből és csirkéből láttuk. Jellemzően csak húskockák voltak nyársra húzva, de előfordult azért hagymás, paprikás változat is.

Mi így készítettük: a sertés combot kisebb kockákra vágtuk, majd pár órára olívaolajból, vörösborecetből (a görögök inkább citromlét használnak), fokhagymából álló pácba tettük, amit még kakukkfűvel, oregánóval, mentával és korianderrel fűszereztünk (naná, hogy hoztunk haza egy ilyen fűszerkeveréket!). Eztán a húskockákat hagymával felváltva bambuszpálcikákra húztuk, megsóztuk és meggrilleztük.

souvlaki sok.JPG

Görög saláta: na, ezt szinte mindennap ettük, de ha mi véletlenül nem is, akkor a szomszéd asztalnál valaki biztosan, így aztán elég pontos kép alakult ki bennem arról, hogy milyen is az igazi. Ami biztos: paradicsom, uborka, lilahagyma, feta (a souvlakinál már említett fűszerkeverékkel) és olíva olaj. Opcionálisan, kisebb mennyiségben, előfordult zöldpaprika és olajbogyó. És bár alapvetően ez valóban saláta és előétel, az ottani éghajlat mellet egy kis pirítós kenyérrel valóban elegendő akár ebédre is. A feta pedig, talán mondanom sem kell, össze sem hasonlítható az itthon kapható előre csomagolttal, ott a legkisebb boltban is háromfélét lehetett kapni frissen...

görög saláta (2).JPG

Pita: egyszerű kenyértészta annyi változtatással, hogy a szokásosnál több olíva olajjal készült, amitől aztán a végeredményként kicsit vastagabb, rugalmasabb, picit lángos illatú kenyérkéket kaptunk, pont olyat, amilyennek egy pitának lennie kell.

pita.JPG

Tzatziki: ezt is rendszeresen fogyasztottuk akár étteremben, akár saját készítésben. Az ott kapható "görög joghurt" (nem tudjuk igazából mi a neve, az eladót kérdeztük meg melyik dobozt ajánlja a több tucatból az igazán jó tzatzikihez) is egészen más, mint az itthon kapható. Például nem nagyon van joghurt íze, úgyhogy ott még a férjem is megette... Ezzel együtt egyöntetű véleményünk volt, hogy az itthoni tzatzikit jobban szeretjük.

Uborkát lereszeljük, zzuk, majd kinyomkodjuk. Összekeverjük reszelt fokhagymával, görög joghurttal/tejföllel, végül kaporral ízesítjük. Nálunk itt és most még juhtúró is került bele, el nem rontotta...

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterlancfoz.blog.hu/api/trackback/id/tr505444678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása