A múltkori sikeren felbuzdulva, valamint újévi "fogadalmam" miatt, miszerint minden héten kellene halat ennünk, nem sokáig várakoztattam a múltkor bespájzolt vadlazac-filéket. Ismételni nem akartam (pedig nagy volt a kísértés) és túlbonyolítani sem (mégiscsak egy hétköznapi ebédről van szó, még ha az alapanyag nem is feltétlenül az), így aztán ezt a receptet raktam össze magamban az internetes nézelődés után. Ütős lett ez is, imádjuk a lazacot!

A lazacfiléket

sózom, borsozom,

olíva olajjal és citromlével meglocsolom, majd

reszelt parmezánból,

zsemlemorzsából, valamint

petrezselyemből és kaporból álló keverékbe hempergettem. A halakat tepsibe rakom, a maradék sajtos morzsát a tetejére szórom, olvasztott vajjal meglocsolom és 220 fokon fél óráig sütöm. (Vagy újabban serpenyőben sütöm vajon, így gyorsabban megvan és a bunda még finomabb lesz. Csak nem kell közben piszkálgatni, egyszer megfordítjuk és kész.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.