Kevés dolog tud igazán felbosszantani, a sznobizmus azonban ezek közé tartozik. Mert elhiszem én, hogy igazán jó bélszín, csak a Kobe marhából származhat, de miután az emberiség csak igen kis ezrelékének adatik meg ennek fogyasztása, ezért ennek kizárólagosságát hírdetni a gasztronómiában, hát... Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem számít az alapanyagok minősége. Bizony számít, nagyon is, de kénytelenek vagyunk tudomásul venni a realitásokat. Például azt, hogy manapság már házi füstölt csülökhöz sem egyszerű hozzájutni. A mostanság kapható gyorspácolt termékek, még a leves elsózására is alkalmatlanok, hogy egyéb íz és illatbeli különbségekről már szót se ejtsek...  Most azonban sikerült, ha nem is kifejezetten házi, de legalábbis házias füstölt termékekhez jutnunk, így azonnal adta magát a jóféle csülkös bableves ötlete a szombati ebédre. Ez pedig a férfi dolga (noha én egyébként ugyanígy csinálom, ha úgy jön ki a lépés).

0.5 kg babot egy éjszakára beáztatunk, majd másnap

sóval, borssal, babérlevéllel és fokhagymával ízesített vízben főzni kezdjük. Tehetünk hozzá

egy-egy nagy szál sárgarépát és petrezselymet is. Közben

egy szép füstölt csülköt is felteszünk főni egy másik edényben, a levéből pedig időnként átteszünk a babhoz. A komplett átöntést ill. együttfőzést a sózás kiszámíthatatlansága miatt nem javaslom. Mikor minden megfőtt, akkor a csülköt feldaraboljuk és így tesszük a babhoz, a lével pedig beállítjuk a leves sósságát és sűrűségét.

2 nagy evőkanál lisztből, olajból (vagy zsírból) és pirospaprikából rántást készítünk hozzá, majd a levest

4-5 dl tejföllel ízesítjük. Friss, fehér kenyérrel szinte egytálétel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.