Egy igazi gasztroblogban igazából akkor szerepelhetne ez az ebéd, ha magam töltöttem volna a hurkát és a kolbászt. De ez csak egy családi receptgyűjtemény és ötletbörze, tehát nyugodtan betehetem ezt is. A legjobb persze, ha az ember házi disznótoroshoz jut hozzá, de ez sajnos egyre ritkábban történik meg. Így aztán marad a hentes és bízunk a jószerencsében... (ezt most "Misinél" vettem a piacon: véres 5/10, májas 7/10, kolbász 8/10) Jellemzően párolt lila káposztával szoktuk enni, de most "csak" a savanyúkáposztáig jutottam. Nem rossz ám így sem.
És amikor mégiscsak hozzájutunk egy kis házihoz:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.