Gyermekkorom egyik meghatározó élménye, örök kedvenc ez az étel. Anyukám az apai nagymamámtól tanulta a készítését, igazi családi recept tehát. Ez az étel nálunk kizárólag aprószemű "nemtudom" szilvából készül, szigorúan kimagozás nélkül. Egyrészt ezt a fajta szivát szinte lehetetlen kimagozni, másrészt pedig kell az ízhez is. Harmadrészt pedig így lehet versenyt enni a gombócokból, a végén a magokat összeszámolva. Sokáig persze apukám verhetetlen volt ebben, de serdülő korunkban aztán már mi, gyerekek is alaposan megszorongattuk őt. Nem emlékszem már a csúcsra, de húszon felül volt... Manapság persze már nem eszünk ennyit, de nem is ez, hanem az íz a lényeg. És az emlékek...
1 kg héjában főtt krumplit meghámozunk, összetörünk, majd
30 dkg liszttel
2 nagyobb csipet sóval és
1 tojással tésztává gyúrunk. Lisztezett deszkán 3-4 mm vastag tésztává nyújtjuk és a szilvák méretétől függő nagyságú négyzetekre vágjuk. Gombócokat formázunk és 5 percig főzzük (vigyázzunk, nehogy szétfőjön!) Közben
15-20 dkg zsemlemorzsát pirítunk
5 evőkanál olajon és a kifőtt gombócokat beleforgatjuk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hzizi · http://halesmas.blog.hu/ 2011.08.15. 12:01:20
Játékfelkérést kaptál tőlem: halesmas.blog.hu/2011/08/15/gasztroblogger_bakancslista_jatek_1
Ismerve humorérzéked, kreativitásod és játékossságod remélem szívesen részt veszel benne.
