16 éves... Szinte hihetetlen, hiszen én is csak 24 vagyok :) Mit is főzhetnék egy ígyenc húsevőnek születésnapra? Ínyenc húsfélét. Márpedig ez a holland importból származó borjú bélszín, amit a Metroban vettem pár hete, azt hiszem ennek számít. Szavatossági ideje több hét, tehát az érlelődés problémája is megoldva, még ha nem is felfüggesztve, levegőn... És fiatal kora ellenére bizony határozottan kezdődő márványozottsággal a hús, ami ígen jót tesz az ízének, állagának. Szóval kellően izgultam, hogy sikerül-e jól elkészítenem. Sajnos kicsit sikerült elrontanom, legalábbis az első adagot. Nem volt elég forró még a serpenyő (türelmetlenség, már megint!), így egy kis levet engedett, aztán meg túlsült. Szerencsére a hús annyira jó volt, hogy még így is nagyon finom és szaftos maradt. A második adag pedig már rendben ment. Azon pedig senkivel sem vagyok hajlandó vitatkozni, hogy mennyire kell átsütni egy bélszínt. A gyerekek nem hajlandóak rózsaszínen, mi felnőttek, már erősen hajlunk efelé, de semmiképpen sem "véresen".

Fűszerezésként kizárólag borsot használtam, abból viszont mindjárt a négy félét (fekete, fehér, zöld és rózsa), olaj és vaj keverékén sütöttem és csak sütés után sóztam.

Ha a húsnál voltak is problémáim, a mártás viszont egyszerűen csodálatos lett (bocsi,az önfényezésért). Ahogy a nagy könyvben meg van írva: húspörkök sisteregve párolgó alkohollal feloldva (jelen esetben whisky), tejszínnel sűrítve, vajjal selymesítve...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.