Eredetileg adagonként papírba csomagolva (en papillote) szándékoztam elkészíteni a halat, de aztán az egyszerűsítés, időspórolás jegyében egyszerűen egy lefóliázott tepsiben került rá sor, talán nem követtem el ezzel jóvátehetetlen hibát. Valószínűleg a nagyobb mennyiség miatt nem 15, hanem közel 30 perc alatt készült el, de kivártuk. Nem siettünk sehová. Az eredmény pedig kárpótolt minket a várakozásért, még a halakért egyébként nem rajongók is jónak minősítettek. Az érdekes, ritkán használt zöldségek (cukorborsó, ceruzabab, bébi kukorica), pedig mindenkinek elnyerték a tetszését, ha másként nem is, de legalább a mókásnak tűnő szavak ismételgetésével...
Egy nagy lapos tepsit kivajaztam, majd beleszórtam
bő 1 kilónyi zöldséget (vegyesen cukorborsót, ceruzababot, bébikukoricát, csíkokra vágott hagymát, felkarikázott sárgarépát), elhelyeztem rajtuk
néhány ágacska kakukkfüvet, majd ezekre fektettem a
sóval, borssal, fokhagymagranulátummal és metélőhagymával ízesített
kb 1.3 kg fogasfilét. Öntötem alá
némi fehérbort, a filéket meglocsoltam
citromlével, megkentem
olvasztott vajjal, aztán szorosan lefedtem alufóliával. 220 fokra előmelegített sütőben kb 20-25 percet pároltam, majd a fóliát levéve még 5 percig sütöttem. A zöldségek roppanósak maradtak, a hal omlós lett és az egész kellemesen illatozott. Eredetileg a szaftból még mártást is szertetem volna készíteni, de végül nem akartam túlfeszíteni a húrt...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
