Újra rizottó. Rövid időn belül óriási kedvenccé vált nálam, férj is egyre szívesebben eszi. És ahogy alakul a gyakorlat, úgy lesz egyre jobb az állaga és úgy jár egyre kevesebb stresszel az elkészítése... Hamarosan megkapja a 20 perces, egyszerű, kedvenc kaja titulust. Már most látom, hogy a variációk száma végtelen, ez pedig biztató, tekintve hogy nem az a pár ételes repertoárral rendelkező háziasszony vagyok :) Baki persze volt most is, de így utólag azt mondom, akár szándékosan is csinálhattam volna... 

Az ügymenet a szokásos:

Először is még reggel beáztattam

2.5 dkg szárított rókagombát forró vízbe. Délben aztán

1 evőkanál vajon pirítani kezdtem

20 dkg kerek szemű rizst. Pontosabban először a hagymának kellet volna belekerülnie, de épp így , ahogy most írás közben eltévesztettem a sorrendet, főzés közben is. Tehát egy

fél fej fehér saláta hagyma került bele, durvára vágva. Mikor már jól sistergett minden, akkor felöntöttem 

2 dl vízzel (a gomba áztató levével). Majd kevertem, kevertem és a következő lesülésnél jöhetett bele

2 dl fehérbor, aztán újabb keverés és keverés közben

a lecsöpögtetett gomba, majd apránként

0.5 l alaplé. Közben

sóztam, borsoztam, a vége felé került bele 

petrezselyem is. Legvégül pedig 

reszelt sajt (parmezán alapesetben, most pedig Istriáról hozott parmezán jellegű sajt) és még 

némi vaj. Krémes lett és ízes. Mi továbbra is köretként "használjuk" ezúttal korianderes, majoránnás sült csirke mellé.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.