Ezt sem kapkodtam el, 20 évnyi sütés-fűzés után vettem a bátorságot. Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy apósom szokta főzni és igen jól, szóval kényszerítő erők nem álltak fenn. Most egyszerűen kijött rá a lépés, ha már egyszer amúgy is körmöt vettem a férjem pörköltjéhez. Szóval, szokás szerint alapos előtanulmányokat végeztem életem első kocsonya főzése előtt és szokás szerint rájöttem, hogy nem létezik az egyetlen és igazi...
Régen a kocsonyafőzésnek karácsonytól februárig volt szezonja (eredetileg az enyém is január közepén készül) tekintettel a disznóvágásokra és a hűtőszekrények hiányára. Manapság lehetne már akármikor is, de ugyan kinek van kedve májusban kocsonyát enni...
A kocsonyafőzésnek sincsenek nagy titkai, néhány fontos dologra azonban figyelni kell.
Kocsonyát csak csontos, porcos, cupákos részekből lehet főzni. Ez van. Aki ezeket nem szereti, főzzön bele egy kis "normális" húst is, amit aztán szívesen megeszik. A másik fontos dolog, hogy nagyon lassan és sokáig kell főzni, hogy a zselésítő anyag kioldódjon és ne legyen zavaros a lé. Innentől pedig szabad a gazda. Az, hogy ki mit főz még bele, hogyan ízesíti és tálalja, az meglehetősen egyéni. Én így:
kb 1.25 kg-nyi körmöt és csülökvéget (tiszták és szőrmentesek legyenek, legjobb, ha hagyományos perzselt disznóból származik, de ha ilyenhez nem jutunk, hát nem...) feltettem főzni
2.5 liter vízzel. Mikor felhabzott, a habot leszedtem, ekkor ízesítettem:
sóval, borssal, néhány gerezd fokhagymával, 1 fej hagymával, pici babérlevéllel. És főtt, fődögélt tovább, szépen lassan, alig pötyögve, ha szükséges volt szedtem még le habot. 2-3 órányi főzés után tehetünk bele 1-2 szál sárgarépát, petrezselymet, de ne túl sokat (van, aki egyáltalán nem tesz). Újabb 2-3 óra főzés után a célegyenesbe érkezünk. Vegyük ki a húsokat, zöldségeket, várjuk meg, amíg megnyugszik a lé, öntsünk bele 1 dl hideg vizet (ez segít kicsapatni az üledéket a léből), majd szűrjük le. Pontosabban én merőkanállal szedtem át egy másik fazékba úgy, hogy a levesszűrőbe még gézlapot is tettem. A fazekat kitettem a hidegre, megvártam, míg megdermed, akkor a zsírt már könnyen le tudtam szedni róla. Utána picit felmelegítettem, hogy újra folyékonnyá váljon és a tálaló edényekbe mertem. Az edényekbe tehetünk hús és zöldségdarabokat, de akár főtt tojást és zöld fűszereket is. Hagyjuk újra megdermedni és már ehetjük is. Akár az edényből, akár onnan kiborítva, kenyérrel, savanyúsággal, tormával, citromlével, ki hogyan szereti.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
martineden 2014.02.18. 22:58:20
A biztos utas 2014.02.19. 00:45:33
Pont olyan műfaj, mint a kutya. Egyszer jópofa meg egzotikus meg minden(evő jószág) csak rendszerben azért kicsit meleg szerintem :D
motoroskonyhaja 2014.02.19. 11:46:55
Én így készítem (ha legközelebb kipróbálnád):
motoroskonyhaja.blog.hu/2014/01/05/kocsonya_es_abalt_sertesfej