Bár idén nem Spanyolországban nyaraltunk, hazaérve az érett paradicsomok, uborkák és paprikák mégis erre a spanyol leves elkészítésére csábítottak. Pedig még csak hőség sem volt. Egyszerűen csak érezni akartam a friss, édes paradicsomokat. No meg a fogyókúra a nyaralás után... Tényleg én volnék az egyetlen, aki minden nyaraláskor hízik?!

A leves eredete még a római időkre nyúlik vissza állítólag. Akkor még persze paradicsom nélkül... De az igazi azért mégiscsak vele. Az viszont nem árt, ha a feldarabolt, sózott, ecetezett hozzávalók állnak 1-2 napot, de nem kell azért kétségbe esni, ha hirtelen kívánunk rá. Gyorsan készítve is igen jó. 

50 dkg paradicsomot,

20 dkg uborkát,

1 db paprikát,

fél fej lila hagymát,

1-2 gerezd fokhagymát, valamint

2 szelet szikkadt kenyeret nagyobb darabokra vágtam, 

sóztam, borsoztam, löttyintettem rá

1 evőkanál borecetet. Alaposan összekevertem, majd egy kicsit állni hagytam, míg a zöldségek a sótól levet nem engedtek, amelyek eláztatták a kenyeret. Némi vízzel erre azért rá lehet segíteni. Ezután összeturmixoltam a hozzávalókat és átpasszíroztam. Ezt nem muszáj megtenni, akár rusztikusan darabosan is hagyhatjuk az egészet, de én most krémes levesre vágytam. Passzírozás után vízzel állíthatjuk be a kívánt sűrűséget. 

Olíva olajat keverhetünk bele is, vagy csak a tetejére teszünk, ahogy jólesik, de legyen benne mindenképpen. Tálalható zöldfűszerekkel (nálam most petrezselyem és bazsalikom), vagy hagymacsíkokkal, de akár a turmixolástól megmentett durvára vágott zöldségekkel is. Hűtsük be alaposan.

Ebből a mennyiségből két adag lett.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.