Ezt az ételt anyukám az anyósától, tehát az apai nagymamámtól tanulta. Gyermekkorom egyik kedvence, amit bár én is megfőztem már néhányszor, igazából sohasem lehet olyan, mint az övé... Az idén nálam (legalábbis eddig) teljesen kimaradt, úgyhogy íme az eredeti anyukámtól.

Még egy érdekes emlékem van a töltött paprikáról. Pár éve Hvar szigetén gyaraltunk és egy kis családi vendéglőben ettünk többször is. Mindig valami helyi specialitást. Egyik nap töltött paprikát kínáltak és én kíváncsian rendeltem meg magamnak. Döbbenetes volt megtapasztalni, hogy pontosan olyan volt, mint az anyukámé...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.